Intézménymutató:
Magyarok Nagyasszonya Maganiskola es Kollegium/Gyermekotthon (Deva)
1994. szeptember folyamán
Déván a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumnak jelenleg közel 60 lakója van. Böjte Csaba ferences szerzetesnek komoly erőfeszítésébe került az általa vezetett kollégium 1993-ban történt beindítása. /Hunyadvármegye (Déva), szept. - I. évf. 7. sz./ A Kriza János Néprajzi Társaság következő vándorgyűlését Déván tartja Az asszony-élet és hagyományőrzés címmel. Közel húsz előadást fognak tartani hazai és külföldi szakemberek. /Hunyadvármegye (Déva), szept. - I. évf. 7. sz./
1994. május folyamán
Déván a ferences kolostor épületében nyílt meg 1993. szeptemberében a Nagyasszonyunk Kollégium, mellette az általános iskola összevont I-IV. osztálya. A környező falvakból 32 gyermek gyűlt össze a kollégiumban. A Nagyasszonyunk Kollégium vezetője, Böjte Csaba plébános, ferences szerzetes elmondta, hogy jövőre szeretne a meglevők mellé még 30 tanulót felvenni. Nagy az igény, de anyagiak szabtak gátat a kezdeti létszámnak. /Hunyadvármegye (Déva), máj./
1995. január 14.
Déván jan. 14-én ünnepelték meg az RMDSZ megalakulásának 5. évfordulóját. Az ünnepi gyűlésen részt vett Tőkés László püspök is. Borbély Márton megyei elnök köszöntő szavai után Eőry László öt év után nemrég leköszönt elnök mondott beszédet. Varga Károly egykori dévai elnök következett, a Corvin Lap- és Könyvkiadó vezetője, akinek sikeres Corvin Magazin című hetilapja 40 ezer példányban jelenik meg. Talpai Endre petrozsényi RMDSZ-elnök az anyanyelvi oktatás nehéz helyzetét ecsetelte: Petrozsényban mindössze 120-an tanulnak anyanyelven az I-XII. osztályban. Déván a ferences szerzetesek kollégiumukban /Magyarok Nagyasszonya Kollégium/ nevelik a környék szórványából összegyűjtött gyermekeket. Sikeresen működik a Csernakeresztúri Hagyományőrző Csoport. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21-22./
1995. január folyamán
A Julianus Alapítvány 1994. dec. 30-án Csíkszeredában, a Szent József kápolnában ökumenikus istentisztelet keretében tartotta díjkiosztó ünnepségét. A szórványmunkában, közönségszervezésben kitűntek közül az alapítvány Böjte Csaba /Déva/ ferences szerzetest jutalmazta, aki létrehozta a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumot, hogy biztosítsa a hátrányos helyzetű tanulók anyanyelvű oktatását. /Hunyadvármegye (Déva), jan./
1995. március 25.
Márc. 25-én tartotta éves közgyűlését a budapesti Magyar Műveltség Szolgálat /MMSZ/. Tatár József, az MMSZ vezetője elmondta, hogy az 1990-ben alakult szervezetüknek jelenleg 30 csoportja van. Néhány csoport tevékenysége, az elhangzott beszámoló alapján: - Bölön /Kozma Albert unitárius pap/ Bölön volt egykor a legnagyobb unitárius közösség. Nagyon nehéz a fiatalokat összehívni. Sokan elvándoroltak, tavaly tizenkét olyan temetést végzett, ahol a ház utolsó lakója halt meg, ennyi ház maradt üresen. Közben egyre többen vannak a románok, körükben nagy a gyermekáldás. A Vatra segítségével megvették a tsz felszerelését, istállóit, most majd a földek jönnek. Március 15- előtt helikopterek köröztek a vidéken, katonai teherautók robogtak át a falun, bejöttek hozzá is a rendőrök és a márc. 15-i rendezők névsorát kérték.- Brassó /Bódog Erzsébet, az Apáczai Csere János Egyesület elnöke/ Brassó kiesik az erdélyi vérkeringésből, eddig már nem jönnek el a magyarországiak. A városban 34 ezer magyar él, de szétszórtan, alig lehet magyar szót hallani Brassóban. Az Egyesület márciustól fénymásoltan sokszorosított Közlönyt ad ki. Egyre kevesebben jönnek közösségi munkára, ő egyszerre elnök, gépíró, beosztott, a könyvtár rendezője, stb. Felmérést készítettek a Duna Televízió nézettségéről. - Déva /Jánky László nyugdíjas gyógyszerész, az RMDSZ dévai elnöke/ Visszaállítják Dávid Ferenc összetört emléktábláját. A csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület megvásárolt és berendezett egy tájházat, összegyűjtve a bukovinai székelyek régi tárgyait. - Az audiovizuális kör iránt nagy az érdeklődés, a videotékának 80 kazettája van, hetente tartanak videovetítést. A Magyarok Nagyasszonya Kollégium /Déva/ 870 kötetet kapott az MMSZ-től. - Déván 6-7000 magyar él, Vajdahunyadon is ennyien lehetnek. - Déván márc. 15-én hősi emlékművet állítottak fel az 1848-as és a későbbiekben meghalt hősük tiszteletére. - Esztelneken /Varga Attila/ csak egy páran intézik az RMDSZ ügyeit. Színes tévét és parabola antennát kaptak az MMSZ-től.- Négyfalu küldötte, Hochbauer Gyula elmondta, hogy mintegy kétezer adatközlő segítségével állították össze a Magyar iskolák a Kárpát-kanyarban /Hétfalusi Művelődési Társaság, Sepsiszentgyörgy/ című könyvet, amelyik 1994-ben jelent meg. Az MMSZ számítógépet és könyveket juttatott nekik.- Marosvásárhely /Ötvös György/ Sok könyvet kaptak az MMSZ-től. Ábécés könyvekre és mesekönyvekre lenne szükség, hogy azokat az elrománosodó falvakban élő magyar családoknak elvihessék. - Resicabánya küldötte Makay Botond református lelkipásztor volt, aki a szórvány lapját, a Délvidéket szerkeszti. Ugyanaz a néhány ember található az RMDSZ, az EMKE és az MMSZ aktív tagjai között, állapította meg. Nemrég figyeltek fel arra, hogy Bogsánbányán a temetőben 1848-as emlékmű van, idén ott tartották a márc. 15-i megemlékezést. - Felsőbánya /Hitter Ferenc/ 16 ezer lakosából 5 ezren voltak magyarok, de a hatalmas arányú elvándorlás miatt jelenleg mintegy 4 ezer a magyarok lélekszáma. Ugyancsak Felsőbányáról Botor József elmondta, hogy 1994-ben megszűnt a magyar líceum, azóta ő magyar órákat tart a tanulóknak. Munkáját mindenképpen gátolták: először azt mondták, nincs üres terem, amikor intézkedett, akkor közölték, hogy nem fizetik óráit, de ő ingyen is vállalta. Ezután néhány szülőt megkörnyékeztek, hogy erre nincs szükség /ez az önkéntes behódolás, jegyezte meg/, így az 18 tanulóból 14 maradt. - Nagybányán is megszűnt a magyar líceumi oktatás, nagyon sok tanár áttelepült Magyarországra. - Lupény /Farkas Éva/ Színjátszó csoportot alakítottak. Mindössze 10-11 nyolcadikos tanulója van a magyar tagozatnak, 1982-ben még párhuzamos magyar osztályok is voltak. A magyar tagozatot a város szélére tették, sok szülő nem viszi oda naponta gyermekét, inkább a közeli román iskolába adja. - Szőkefalva /Szász János/ Dicsőszentmártonhoz közeli, 400 házas falu, lakóinak 71 százaléka magyar. Emlékmű felállítását tervezik, ahol az 1848-as, az első és a második világháború halottaira emlékeznének. - Temesvár /Tácsi Erika tanár / Óriási mértékű az elvándorlás, kevés a gyermek. Az idei évtől a Temesvári Új Szó napilap hetilap lett Heti Új Szó néven. A megyében csak három községben folyik magyar nyelvű oktatás és az egyetlen magyar középiskola a temesvári Bartók Béla Líceum. Az iskolát a volt diákok adományai segítik. A kapcsolattartás lelkileg erősít, két esztendeje megrendezik a nemzedékek találkozóját, amikor a régen ebbe az iskolába járt diákok messze földről is eljönnek. - Aktív az Ormós Zsigmond Társaság, dr. Matekovits György vezetésével. Ismert a Bartók kórus, a diákkórus.
1995. május 24.
Fokozatosan hozták helyre Déván a ferences kolostort, Böjte Csaba a házfőnök, 1993-ban nyílt meg a Magyarok Nagyasszonya Kollégium, hogy a szórványban levők oktatását segítsék. Jelenleg hatvan bentlakója van a kollégiumnak. A hívek mindig visznek kenyeret a Szent Antal oltárhoz, amit kiosztanak a gyerekeknek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
1996. október 15.
Déván 1993 szeptemberében nyílt meg a Magyarok Nagyasszonya Kollégium 23 kisdiákkal, hogy segítse a szórvány magyar nyelvű oktatását. Az 1994-95-ös tanévben már 60, jelenleg 111 tanuló lakik a kollégiumban, továbbá négy bentlakó óvodásuk is van, a kollégium 22 felnőttet foglalkoztak, főleg tanárokat. Az intézet vezetője, Böjte Csaba ferences szerzetes elmondta, hogy a létszám folyamatosan nő szegény családok gyermekeivel. 1994-ben megnyílt a cigányóvoda is az egyik barakk egyik szobájában, ahol Kosztándi Teréz óvónő foglalkozik az óvodásokkal. 1996. szept. 20-tól pedig városi katolikus óvoda működik a kollégiumnak otthont adó kolostorépület közelében. /Schuller Mária: Hunyad megye. Csepp a tengerben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
1996. november 13.
Déván a ferencesek 1773-tól iskolát működtettek a kolostorban 1948-ig, az államosításig. 1992-ben két ferences szerzetest helyeztek Dévára, Böjte Mihályt és Csabát, aki elkezdték a romos kolostor javítását. Elhatározták, hogy kollégiumot hoznak létre, a szórványmagyarság gyermekeinek iskoláztatására. 1993-ban indult az első csoport, jelenleg négy osztály működik. Az 1993-ban megalakult Szent Ferenc Alapítvány vette pártfogásba az intézményt. Létrehozták a Magyarok Nagyasszonya Magániskolát és Kollégiumot. Osztálytermek, kollégiumi szobák, könyvtár, konyha és ebédlő van a kollégiumban. A tanítás után négy nevelő foglalkozik a gyermekekkel. Egyre több a jelentkező az iskolába, ezért tervezik az épület bővítését és a közelben lakásokat szeretnének vásárolni, hogy a nagyobb gyermekek egy-egy nevelővel kiköltözhessenek. /Kelemen Judit Gabriella: Távoli fészke a szeretetnek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 13./ Ugyanerről: 2015. sz. jegyzet.
1997. január 14.
Déván 1992-ben visszakapták a ferencesek a kolostort, akkor helyezték ide Böjte Csaba és Böjte Mihály ferences szerzeteseket, akik nekiláttak az épület rendbetételéhez. Kezdeményezésükre kollégiumot hoztak létre, a tanulók száma évről évre nőtt. Megdöbbenve tapasztalta, emlékezett Böjte Csaba, hogy az anyanyelv mennyire elsorvadt a környező falvakban, a hitük is nagyon megfogyatkozott. A kolostorban nem működhetett állami iskola, ezért magániskolát hoztak létre /Magyarok Nagyasszonya Magániskola és Kollégium/. Az intézményt a Szent Ferenc Alapítvány vette pártfogásba. Jelenleg 111 tanulójuk van. /Kelemen Gabriella: A szeretet otthona. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
1998. december 23.
Hunyad megyében a magyarság szórványban él. A megye nehézipara leépülőben van, sokan hazaköltöznek szülőföldjükre. A megyében az 1997/98-as tanévben 268 gyermek járt magyar óvodába, az 1998/99-es tanévben pedig 321. Új óvodai csoport indult Urikányban, ismertette az oktatási helyzetet Orbán Mária. Az 1997/98-as tanévben 437 tanuló járt magyar elemi osztályokba, az 1998/99-es tanévben már 460. A gimnáziumi osztályokban nagy a lemorzsolódás. Az 1997/98-as tanévben 344-en tanultak magyarul, az 1998/99-es tanévben 358-an. Déván nőtt a tanulók száma, Vajdahunyadon, Petrillán, Lupényban és Vulkánban megmaradt a létszám, Petrozsényban viszont a tavalyi 32-vel szemben idén már csak 20 tanuló végez anyanyelven. A Szent Ferenc Alapítvány segítségével hét csernakeresztúri tanulót felvettek a Déván működő Magyarok Nagyasszonya Kollégiumba. A megye egyetlen magyar líceumának osztályaiba tavaly 56, idén 55 tanuló van. /Orbán Mária Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő: A Hunyad megyei anyanyelvi oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
1999. július 2.
Jún. 27-én Déván, a római katolikus templomban ökumenikus tanévzárót tartottak. A Déva tanulóival, szülőivel zsúfolásig telt városi templomban Böjthe Csaba atya és Lovász János református tiszteletes szólt a jelenlévőkhöz. Az ünnepély a Magyarok Nagyasszonya Kollégium /Déva/ tanulóinak műsorával zárult. /Orbán Mária: Ökumenikus tanévzáró. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
2000. május 29.
Máj. 27-én Déván, Zárdatemplom felújított termében gyülekezett a dévai magyar pedagógustársadalom. Oklevéllel tüntették ki mindazokat a nyugdíjas pedagógusokat, akik nem kaptak (kaphattak) Ezüstgyopár-díjat az országos RMPSZ-től. A találkozót Csatlós Zsófia tanítónő, városi RMPSZ-elnök nyitotta meg, majd Kofity Magdolna tanár, megyei RMPSZ-elnök szólt a jelenlévőkhöz. Az ünnepségen fellépett a Magyarok Nagyasszonya Kollégium kórusa. /(Orbán Mária kisebbségi tanfelügyelő): Magyar pedagógusok kitüntetése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2000. június 7.
Megjelent a Szent Ferenc Alapítvány évkönyve, 2000 - Déva. Tartalmazza az 1993 decemberétől jogi személyként működő Szent Ferenc Alapítvány által létrehozott és fenntartott intézmények történetét, a munkatársak, a gyermekotthonok és kollégium diákjainak névsorát. Déván a korszerűsített ferences kolostor lett 1993-tól az új magániskola otthona. Hét év alatt gyermekmentő és -védő intézmények jöttek létre az alapítvány égisze alatt: a Magyarok Nagyasszonya Gyermekotthon, a Szórványkollégium, 1995-től a Magyarok Nagyasszonya Iskola, a marosnémeti cigányóvoda, a dévai óvoda. Az Erdélyi Ferences Rendtartomány felajánlotta a szászvárosi ferences kolostort a rászorult gyermekek megsegítésére, így 1999 januárjában beindult a Szent Erzsébet Gyermekvédelmi Intézet, amely jelenleg 24 gyermeknek ad otthont. Gyermekmentés folyik a ferences kolostorokban. Itt is, akárcsak Déván, szociális családokat alakítottak ki, amelyekben a családanyát pótló nevelők 8-10 gyerekről gondoskodnak. A fenti intézményekben 204 gyermeket, fiatalt nevel 52 fiatal és idősebb munkatárs, akik, akárcsak gondozottjaik, az ország minden részéről verbuválódtak. /Deák Piroska: Évkönyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
2000. július 16.
A dévai Szent Ferenc Alapítvány évkönyve dokumentum-értékű. Böjte Csaba ferences szerzetespap érdeme, hogy megszületett 1993-ban a Szent Ferenc Alapítvány. Először szórványtáborba gyűjtötték a bányász- és munkástelepek gyermekeit, majd "állandósították" a tábort: a gyermekeket beköltöztették az alapítványok támogatásával renovált dévai kolostorba. A Szent Ferenc Alapítvány jelenleg 204 gyermeket (háromévestől 22 évesig) a következő intézményekben lát el: Déván van a Magyarok Nagyasszonya Gyermekotthon (3-7 éves gyermekek), a Magyarok Nagyasszonya Szórványkollégium (nyolcadik osztályt végzett fiatalok számára), a Magyarok Nagyasszonya Iskola (négy elemi osztállyal, folyamatosan kialakul a közép- majd felső tagozat is), az óvoda, Marosnémetiben pedig a cigányóvoda, Szászvárosban 1999 januárjától a ferences kolostorban működik a Szent Erzsébet Gyermekotthon. /A "védnök" Szent Ferenc. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 16./
2000. július 16.
A dévai Szent Ferenc Alapítvány évkönyve dokumentum-értékű. Böjte Csaba ferences szerzetespap érdeme, hogy megszületett 1993-ban a Szent Ferenc Alapítvány. Először szórványtáborba gyűjtötték a bányász- és munkástelepek gyermekeit, majd "állandósították" a tábort: a gyermekeket beköltöztették az alapítványok támogatásával renovált dévai kolostorba. A Szent Ferenc Alapítvány jelenleg 204 gyermeket (háromévestől 22 évesig) a következő intézményekben lát el: Déván van a Magyarok Nagyasszonya Gyermekotthon (3-7 éves gyermekek), a Magyarok Nagyasszonya Szórványkollégium (nyolcadik osztályt végzett fiatalok számára), a Magyarok Nagyasszonya Iskola (négy elemi osztállyal, folyamatosan kialakul a közép- majd felső tagozat is), az óvoda, Marosnémetiben pedig a cigányóvoda, Szászvárosban 1999 januárjától a ferences kolostorban működik a Szent Erzsébet Gyermekotthon. /A "védnök" Szent Ferenc. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 16./
2000. október 6.
A román Közoktatásügyi Minisztérium gátolja az egyetlen erdélyi magyar nyelvű magániskola, a Déván működő Magyarok Nagyasszonya Magániskola működését, melyben árva és hátrányos családi helyzetben lévő gyermekek tanulnak. Az iskolát működtető Szent Ferenc Alapítvány vezetői rengeteg kérvényt írtak a megyei tanfelügyelőségnek, a szakminisztériumnak, de semmi kézzelfogható választ nem kaptak, noha csupán azzal a törvény által előírt lehetőséggel szeretnének élni, miszerint az állam magániskolák esetében fizetheti a tanárok bérét is. Ez esetben nem fizeti. Az RMDSZ tanügyi osztályán régóta tudnak a dologról, mégsem történt semmilyen látható támogatás ez ügyben. Kötő József tanügyi államtitkár: "Csak üdvözölni tudom azt a nagyszerű szervezést, ahogy a dévai Szent Ferenc Alapítvány működteti az iskolát. Természetesen mindent meg fogok tenni, hogy az állam támogassa őket. Az a baj, hogy eddig egyetlen hivatalos kérelem sem jutott el a szakminisztériumba, ezért nem lehetett lépni az ügy érdekében. De most, hogy én is tudomásul vettem a dolgokat, ígérem, hamarosan megtaláljuk a módját, hogy a dévai magyar magániskola valamilyen keretbővítéssel támogatást nyerjen". A riporter megjegyezte: személyesen látta a beadványokat, melyek a Hunyad Megyei Tanfelügyelőségnek, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztériumnak voltak címezve, sőt már Frunda György szenátor segítségét is kérték a dévaiak. A szenátusi iroda volt az egyetlen olyan intézmény, ahonnan visszajeleztek a magániskolának. Orbán Mária, a Hunyad megyei tanfelügyelőség magyar tanfelügyelője: "A Magyarok Nagyasszonya Magániskolával valóban sok gond adódik. Pedig ez egy nagyon jól működő iskola. Én már azt a variációt is hallottam, hogy amennyiben államosítják, államosíthatnák ezt a tanintézményt, megkapna minden törvény adta támogatást". Ionel, a Hunyad megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelője: "A ferences kolostor által működtetett Magyarok Nagyasszonya Magániskola problémája rendkívül bonyolult dolog, számos olyan dolgot von maga után, amelyek nem csupán a tanügyi törvények adta lehetőségeket lépik túl, de súlyos szociális gondokra is fényt vetítenek." Magánemberként becsüli és támogatja Bőjte atya terveit. Az intézmény nincs akkreditálva a Nevelésügyi Minisztérium által. Igaz, hogy szeptemberében eljuttattak hozzá egy kérvényt, melyben kérték, hogy az iskolájukban dolgozó képesített és szakképzetlen pedagógusoknak a tanfelügyelőség adjon fizetést. A megyei tanfelügyelőség minden év decemberében szokta továbbítani a szakminisztérium felé a megyei tanügyi költségvetéseket. Szerinte "nincs keretük kétszáz hátrányos helyzetben lévő gyereket egyik percről a másikra felkarolni." "Böjte atya az utcáról begyűjtötte őket, s aztán valószínűleg az utcán végzik megint?" Böjte Csaba ferences szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke emlékezett a kezdetre: 1993-ban néhány gyerek bejött a kolostorba, kijelentették, hogy nagyon éhesek és fáznak. Vakációra befogadta őket. Ősszel nem akartak elmenni, ő pedig nem tudta volna elzavarni őket. A szükséges engedélyeket megkapták és 1995-ig mint a 2-es számú iskola magyar tagozata működtek. 1995-ben megjelent az új tanügyi törvény, mely engedélyezte magániskola alapítását. Úgy döntöttek, élnek a lehetőséggel. Mindenféle engedélyt folyamatosan beszereztek, az ideiglenes működési engedélyt a minisztérium jóváhagyta. A román állam eddig egy lejt nem fizetett ezeknek a gyerekeknek a beiskolázásáért. Furcsa a mostani hozzáállás, hiszen a gyermekek nyolcvan százalékát a román megyei gyermekvédelmi központok bízták rájuk nevelés, oktatás céljából. Böjte Kötő József államtitkárt többször megkereste a minisztériumban, minden alkalommal nagyon kedvesen fogadta őt. Azonban ez nem hozott eredményt. - Közben a szórványban a magyar oktatás napról napra sorvad. Petrozsényben 1992-ben még magyar nyelven érettségiztek diákok, 1999-ben már ugyanott nem indítottak magyar első osztályt. Félő, hogy lassan a dél-erdélyi magyarság teljesen eltűnik, elveszti anyanyelvét, nemzeti öntudatát. /Szőke Mária: Déva: Magyarok Nagyasszonya Magániskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2000. október 10.
A Millenniumi Dévai Magyar Napok istentisztelettel kezdődtek. A Magyarok Nagyasszonya Kollégium diákjainak műsora követett. Orbán Mária kisebbségi tanfelügyelő, a dévai RMDSZ elnöke hangsúlyozta az immár másodszor megrendezett Dévai Magyar Napok lényegét, feladatát: alkalmat teremteni arra, hogy szembenézzünk önmagunkkal. /,,Az Isten őrizzen meg attól, hogy eladjam az én atyáimtól kapott örökséget" = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./
2001. március 13.
Márc. 13-án Déván, a Művelődési Házban tartják a magyar diákok gáladélutánját. Márc. 15-én a piski katolikus temetőben megkoszorúzzák a szabadságharc hőseinek emlékére állított obeliszket. Márc. 15-én Vajdahunyadon, a Siderklub kistermében A költő visszatér címmel tartanak verses, zenés irodalmi megemlékezést, amelyen a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium énekkara és a vajdahunyadi MADISZ tagjai lépnek fel. Petrozsényban, a római katolikus templomban lesz az ünnepi megemlékezés. Az elmúlt hétvégén Csernakeresztúron a Tájházban és Szászvároson emlékeztek meg ünnepélyes keretek között az 1848-49-es forradalom Hunyad megyei eseményeiről. Szászvároson a református imateremben megkoszorúzták gróf Kún Kocsárd mellszobrát. /Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./
2001. március 15.
Déván a magyar diákság gáladélután keretében tisztelgett márc. 14-én az 1848-49-es szabadságharc hősei és eszméi előtt. A műsort a Magyarok Nagyasszonya Kollégium /Déva/ furulya- és énekkara nyitotta meg, majd sorra kerültek színpadra az Eminescu-Petőfi Iskola és a Traian Elméleti Líceum diákjai. /Magyar diákok gáladélutánja. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./
2001. április 15.
A dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium és Gyermekotthon 45 diákja, 6 felnőtt kíséretében március 23-án látogatást tett a Bihar megyei Bélfenyérre. A látogatás célja a kapcsolatteremtés volt, hisz a dévai kollégium mintájára - amelynek vezetője P. Böjte Csaba ferences szerzetes - Bélfenyéren is hasonló kezdeményezés született. A terv megálmodója és kivitelezésének irányítója a lelkes fiatal plébános, Kiss Márton, aki azon munkálkodik, hogy árva, elhagyatott gyermekeket fogadhasson be a még tatarozás alatt álló épületekbe. /Kolozsi Noémi: Beszámoló avagy Jézus az Olajfák hegyén. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 15./
2001. április 25.
Az Iskola Alapítvány ápr. 21-én tartotta országos tanácskozását Kolozsváron. Hunyad megyéből négyen vettek részt a rendezvényen: Orbán Mária kisebbségi tanfelügyelő, Böjte Csaba OFM, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke, Kassai Géza petrozsényi református lelkész és Kúun Árpád bácsi református lelkész. Déván a Szent Ferenc Alapítvány, az RMPSZ és RMDSZ helyi szervezeteivel közösen kidolgozta a Hunyad megyei magyar oktatás hosszú távú fejlesztési stratégiáját. Elsőrendű célkitűzés a magyarul tanuló diákok létszámának növelése. Ennek érdekében új óvodai, iskolai osztályokat kívánnak létrehozni, és fejleszteni kellene a dévai szórványkollégiumot. Konkrét terv az urikányi óvoda újraindítása; ehhez azonban lakást kell vásárolni. /Országos tanácskozás után. Kéznyújtás a szórványoktatásnak. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./
2001. május 16.
Máj. 13-án tanácskoztak a Hunyad Megyei Magyar Pedagógusszövetség képviselői Déván, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumban. Zörgő Éva kolozsvári pszichológus előadása után Bőjthe Csaba szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke ismertette az Apáczai Csere János Közalapítvány beiskolázási- és szórványprogram-pályázatára kidolgozott tervet. Hasonló programot készülnek kidolgozni a Zsil-völgyi magyar oktatás fejlesztésére is. A találkozón Kofity Magda megyei RMPSZ-elnök visszatekintett az elmúlt tíz évre. /Az anyanyelvű oktatás fennmaradásáért. A Hunyad megyei RMPSZ szilárd talajra épít. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 16./
2001. június 8.
Jún. 6-án Déván a Petőfi Sándor Iskola magyar tagozatán huszonöt nyolcadikos diák ballagott. Az ünnepségre a Magyarok Nagyasszonya Kollégium udvarán került sor. A Déván, Petrozsényban, Lupényban és Vajdahunyadon végző nyolcadikosokat idén három magyar tannyelvű kilencedik osztály várja Déván. Egy számítástechnika és egy filológia osztály a dévai Traian Elméleti Líceumban, illetve egy automechanikus képzést nyújtó szakosztály a Transilvania iskolacsoportban. A Zsil völgyéből érkező diákok számára, akik a dévai magyar tannyelvű középiskolai osztályokban kívánnak továbbtanulni, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumban teljes ellátást biztosítanak. - A most záruló tanévben összesen 12 XII. osztályos diák ballagott a megye egyetlen magyar tannyelvű végzős osztályából. /Ősztől három magyar tannyelvű kilencedik osztály Déván. Elballagtak a dévai nyolcadikosok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8./
2001. július 20.
A Hunyad megyei RMPSZ dévai fiókszervezete és a Szent Ferenc Alapítvány pályázatot nyújtott be az Apáczai Csere János Közalapítványhoz, melyben támogatást kért a megye magyar iskolahálózatának fejlesztéséhez. A pályázatot elfogadták. Orbán Mária, Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő ismertette a pályázatot: a megye magyar tannyelvű osztályaiban tanuló diákok ingázásának anyagi fedezése, az ifjú tanárok egyszeri konkrét pénzbeli támogatása, a továbbtanuló pedagógusok támogatása, anyanyelvőrző táborok megszervezése, tanfelszerelés az idei tanévre minden magyarul tanuló diáknak és még jó néhány olyan elképzelés. Hosszú távú terveik között szerepel a zsil-völgyi szórványkollégium létrehozása és a dévai szórványkollégium további fejlesztése. /Gáspár-Barra Réka: Támogatás a Hunyad megyei magyar oktatásnak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./
2001. november 10.
A magyar Ifjúsági és Sportminisztérium az Európai Ifjúsági Napon, nov. 8-án kitüntetési ünnepséget rendezett Budapesten. Deutsch Tamás miniszter hat díjat és kilenc miniszteri elismerő oklevelet adott át olyan közéleti személyiségeknek és szervezeteknek, amelyek a magyar ifjúság jogaiért és helyzetének jobbításáért tevékenykednek. A kitüntetettek között határon túli magyarok is voltak. Szent Imre-díjjal tüntették ki Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatót. Kallós Zoltán az utóbbi években több kitüntetésben részesült, többek között Életfa-díjat kapott 1990-ben, Magyar Művészetért-díjat 1993-ban, Kossuth-díjat 1996-ban. Kilencen kaptak Miniszteri Elismerő Oklevelet, közülük kettő határon túli: Böjte Csaba ferences szerzetes Erdélyből és Maráczi László Délvidékről. Böjte Csaba ferences szerzetes a Magyarok Nagyasszonya Kollégium és Elemi Magániskola, a Szent Ferenc Alapítvány, a dévai Szórványkollégium és Gyermekotthon létrehozásáért, a gyerekek és a fiatalok megmentése érdekében végzett áldozatos munkájának elismeréseként kapta az oklevelet. Maráczi László a Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFO) alapító tagja, majd ügyvezetője, a Metszéspont Iroda Tanács vajdasági tagja, a Vajdasági Ifjúsági Tanács alapítója és koordinátora, a VIT által létrehozott Ifjúsági Központ megbízott igazgatója. /(Guther M. Ilona): Magyar kitüntetések az ifjúságért tevékenykedőknek. Kallós Zoltán Szent Imre-díjat kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2001. november 10.
A magyar Ifjúsági és Sportminisztérium az Európai Ifjúsági Napon, nov. 8-án kitüntetési ünnepséget rendezett Budapesten. Deutsch Tamás miniszter hat díjat és kilenc miniszteri elismerő oklevelet adott át olyan közéleti személyiségeknek és szervezeteknek, amelyek a magyar ifjúság jogaiért és helyzetének jobbításáért tevékenykednek. A kitüntetettek között határon túli magyarok is voltak. Szent Imre-díjjal tüntették ki Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatót. Kallós Zoltán az utóbbi években több kitüntetésben részesült, többek között Életfa-díjat kapott 1990-ben, Magyar Művészetért-díjat 1993-ban, Kossuth-díjat 1996-ban. Kilencen kaptak Miniszteri Elismerő Oklevelet, közülük kettő határon túli: Böjte Csaba ferences szerzetes Erdélyből és Maráczi László Délvidékről. Böjte Csaba ferences szerzetes a Magyarok Nagyasszonya Kollégium és Elemi Magániskola, a Szent Ferenc Alapítvány, a dévai Szórványkollégium és Gyermekotthon létrehozásáért, a gyerekek és a fiatalok megmentése érdekében végzett áldozatos munkájának elismeréseként kapta az oklevelet. Maráczi László a Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFO) alapító tagja, majd ügyvezetője, a Metszéspont Iroda Tanács vajdasági tagja, a Vajdasági Ifjúsági Tanács alapítója és koordinátora, a VIT által létrehozott Ifjúsági Központ megbízott igazgatója. /(Guther M. Ilona): Magyar kitüntetések az ifjúságért tevékenykedőknek. Kallós Zoltán Szent Imre-díjat kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2001. november 12.
Szonda Szabolcs helyi lapokat nézett át. A Nagykároly és Vidéke hetilapban /okt. 10-i és 17-i sz./ Tempfli Zsolt a szilágypéri községi könyvtárról írt, míg Nyíri Gabriella a nagykárolyi amatőr színtársulatot, annak rendezőjét, Kiss Zitát mutatja be. A lap a nagykárolyi Erdős I. Pál Emlékkiállításról tudósított, emlékezett az 1956-os forradalomra, illetve beszámolt a Nagykárolyban október elején megalakult a Provinciart elnevezésű művészeti csoportról. A Hunyad Megyei Hírmondó (közéleti lap, októberi szám) kiemelten teret szentelt az oktatás és a hitélet eseményeinek, a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium gyermekkórusának aradi vendégszereplésének, beszámolt arról is, hogy harmadik kiadásához érkezett a Kegyelemforrások - Keresztény életünk kézikönyve című kötet. Az Érted Szól (a Temesvári Magyar Diákszervezet információs lapja, okt. 5-i és 11-i sz.) c. kiadvány előkészíti tájékoztató írásokkal a TMD-fesztivál tizenegyedik kiadását (november 5-11.), amely a szervezet történetében a legnagyobb szabású rendezvénynek tekinthető. Sajátos stílusú a Perspektíva (a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja, okt. 18.), amely most pályázatot hirdetett "Lapfelkelte" címmel. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2002. május 3.
Nagy élményt nyújtott a dévai Magyarok Nagyasszonya kollégiumban élő-tanuló gyermekek számára a neves szlovákiai Ghymes együttes dévai koncertje. A Ghymes együttes gyermekekhez szóló, Bennünk van a kutyavér című albumát adta elő. A Ghymes együttes 18 éves pályafutása sarán ez volt második erdélyi vendégszereplésük. /SK: Déván énekelt a Ghymes együttes. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./
2002. június 10.
Jún. 8-án immár másodszor rendezték meg Déván a Segesvári Miklós Pál helytörténeti vetélkedőt. A szervezők idén magas Déva várának történetét, a hozzá fűződő legendákat választották alaptémának. A dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégiumban zajló rendezvényre a megye minden magyar tannyelvű tagozata elküldte képviselőit. /Schreiber István: Helytörténeti vetélkedő Déván. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./
2002. június 12.
A dévai Magyarok Nagyasszonya kollégiumban zajlott a KÖDAK (Közéleti Diák és Ifjúsági Akadémiai Intézet) harmadik idei képzése. A KÖDAK a Magyar Középiskolások Országos Szövetségével (MAKOSZ) közösen 1995 óta szervez évente egy-két elitvezető-képző tanfolyamot középiskolások számára, közölte Debreczeni Sándor országos MAKOSZ-elnök. A mostani képzésre meghívták Winkler Gyula parlamenti képviselőt, illetve Kofity Magda megyei RMPSZ-elnököt, kisebbségi tanfelügyelőt. /Gáspár-Barra Réka: KÖDAK-képzés Déván. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./
